2.) Szuper hétvége

Reggel arra keltem, hogy Dorothy ugrál rajtam.
- Dor szállj már le rólam.- húztam a fejemre a takarót.
- Ne-e-e-em!- ugrált tovább Dorothy.- Anya azt mondta keltselek fel mert neked kell el vinni az Ovi Buliba.- hagyta abba egy kicsit az ugrálást. Nem maradt ideje újból ugrálni mert megfogtam a kezét és lehúztam magam mellé.
- Rendben de ha tovább ugrálsz, jön a csiki manó!- mosolyodtam el. És elkezdtem csikizni.
- NEEEEEE!- visította és gyorsan kipattant az ágyamból és elkezdett futni a házban. Persze jó testvérhez méltóan utána futottam és megkergettem. Mikor elkaptam felvettem és megpörgettem.
- Na és akkor most sipirc öltözni én is felöltözök és indulunk!- mondtam neki miután letettem. Elfutott a szobájába, én is elindultam, hogy felöltözzek. Kinyitottam a szekrényem és kivettem belőle egy fekete farmert egy pólót és mivel a mai nap hűvös volt egy pulóvert is.

Amikor lementem már a húgom kész volt így felvettem a baseball sapkám meg a cipőmet és indultunk is. Gyalog mentünk és én vittem azt amit Dor-nak kell vinnie mert valami főzés lesz. Anyunak és apunak is dolgoznia kellett ma úgyhogy én vittem el. Bekísértem egészen az óvónőhöz és amíg nem tudtam biztonságban azt amit vitt el sem mentem. Ez olyan 2 perc volt így elköszöntem tőle és indultam is.
- Hányra kell Dorothyért jönnöm?- kérdeztem az óvónőt.
- Hát olyan 2 órakor végzünk.- mosolygott.
- Rendben Dorothy akkor 2-re jövök érted.- mondtam most már a húgomnak.
- Rendben. Szia!- ölelt meg.
- Szia húgi!- köszöntem el én is majd kiindultam az épületből. Mikor hazaértem egy üzenetet találtam az asztalon. Miszerint vásároljak be és készítsek valami kaját. Ott volt anya pénztárcája így elindultam bevásárolni. Anya írt fel egy listát is így aszerint vásároltam. Persze vettem magamnak egy csokit is. Otthon persze betettem helyette a pénzt. Hazaértem és elkezdtem kaját csinálni. Úgy döntöttem, hogy csinálok egy kis rakott krumplit. Előszedtem a hozzávalókat majd neki láttam. Közben bekapcsoltam a rádiót, hogy ne érezzem magam egyedül. Amíg sült a kaja kicsit táncoltam. De persze csak hülyeségből. Mikor kész volt és már hűlt is egy kicsit anyuék hazajöttek ebédelni.
- Hmm kicsim ez nagyon finom.- mondta anya két falat között.
- Köszi!- mondtam. Hamar megettük majd anyu és apu indult is vissza a munkahelyére. Persze előtte megkaptam a szokásos ,, Ne csináljatok sok hülyeséget a fiúkkal!" mondatot és, hogy menjek érte Dorothy-nak. Mire anyuék elmentek háromnegyed 1 volt. Vagyis mindjárt jönnek értem. Mivel nem volt semmi más teendőm ezért leültem tv-zni.
- Agymosás, agymosás, hülyeség, ez meg mi?.... húú de nyálas.- kb. így váltogattam a csatornák végső kínomban megnéztem a sportcsatornákat de azokon is mind csak hülye foci ment. Nem szeretem a focit szerintem nem egyéb az a játék mint 11 őrült kerget egy labdát és összevissza rugdossák. Persze ez csak az én véleményem. Mire kiszörnyülködtem magam azon, hogy egyedül a Spongyabobot találtam értelmes műsornak (igen CSAK azt) csöngettek. Kikapcsoltam a tévét és odatrappoltam az ajtóhoz. Az ajtó kilátót eltakarták így kérdeznem kellett.
- Ki az?- kiáltottam ki.
- A mumus.- válaszolt egy ismerős hang vagyis a szöszke barátomé, Niallé.
- Sajnálom. Idegeneket nem engedhetek be.- mondtam.
- Akkor Niall vagyok.- mondta. Kinyitottam az ajtót.
- Aha, persze.- mondtam neki.
- Na jól van hagyjuk ezt. Indulhatunk?- kérdezte.
 - Pillanat.- válaszoltam és felrohantam a lépcsőn. Fogtam egy hátizsákot beledobtam a pénztárcám, az irataimat, a telefonom és egy fényképezőgépet.- Ok mehetünk.- mondtam miután lefékeztem Niall előtt.
- Mégis hogyhogy most pakoltál össze?- kérdezte miközben beült a kocsiba.
- Foci.- közöltem egyszerűen és beszálltam mellé az anyósülésre.
- Ja már értem.- bólogatott miközben elindultunk. Az utat végig beszélgettük. Hiába találkoztunk tegnap akkor is van annyi mondanivalónk. Csak azt vettem észre, hogy lefékezett.
- Megjöttünk.- mondta Niall majd kiszállt. Kinyitotta nekem az ajtót.
- Rendben mire számítsak?- kérdeztem miközben kiszálltam. Niall nem válaszolt csak elindult. Követtem.
-  Csak utánad.- mondta Niall.
- Csak utánad.- mondtam én is.
- Nem, nem te vagy a vendég.- mondta Niall.
- Tudod mit akkor menjünk be együtt.- mondtam.
- Rendben.- mondta Niall. Megfogtam a kilincset és benyitottam.
- Megjöttünk!- mondta Niall.- Lehetőleg ruhába gyertek le!- tette hozzá. Egy amolyan ,,Ez most komoly?" fejjel néztem rá Niallre.
- Igen halál komoly.- bólogatott. Zajokat halottam fentről. Majd az elhalt és halottam egy sikítást. Niallel érdekesen egymásra néztünk. Majd Harry és Louis futott le a lépcsőn. Hozzáteszem sikongatva.
- Nektek meg mi bajotok?- kérdeztem.
- Eh-eh-eh.- kezdett bele Louis.
- Egér.- mondta vékonyított hanggal. Én elkezdtem röhögni. Harry egy gyilkos pillantást vetett rám.
- Te meg mit nevetsz?- kérdezte Louis.
- Rajtatok.- mondtam.- Már nem azért de egy egéren mi olyan félelmetes?- kérdeztem.
- MINDEN!!!- mondta most már az összes fiú mivel megérkezett Zayn és Liam is.
- Jól van a fejem marad.-mondtam nekik.- Mutassátok meg azt a "szörnyet"!- mondtam nekik idézőjeleket rajzolva a szörny szónál.
- Gyere!- jött oda hozzám Harry és megfogta a karomat majd elkezdett húzni. A többiek elől mentek. Odavezettek Harry szobájába.
- Tessék ott van!- mutatott a szekrény mögé. Benéztem és egy nagyon aranyos egerecskét láttam bent. Tudom ez nagyon mézes-mázasan hangzik de ha egyszer az volt. Hátra néztem.
- Ez most komoly?- kérdeztem suttogva nehogy megijesszem az állatot még jobban.
- Igen.- suttogta vissza Harry.
- De most miért suttogunk?- kérdezte Louis suttogva. Megforgattam a szemeimet majd felálltam.
- Hozzatok magvakat de csak egy kis marékkel.- mondtam kicsit halkabban a normálnál.
- Hé! Nem vagyunk csicskák!- mondta Zayn.
- Ki fél az egerektől?- kérdeztem vissza.
- Mi!- vágták rá egyszerre.
- Hát akkor meg.- mondtam. Liam elindult lefele. Fél perc sem telt bele és jött is vissza. Odaadta a magvakat. Én vissza mentem a szekrényhez. Oda tartottam a kezemet úgy, hogy lássa. Persze rögtön kapcsolt és az éhség legyőzte a félelmet. Odajött és belemászott a tenyerembe. Elkezdett enni és észre se vette, hogy felálltam vele. A fiúk rögtön hátra ugrottak.
- Azért ennyire ne legyetek bátrak nap hősei.- mondtam.- Hozzatok egy dobozt, forgácsot és magvakat.
- Ez jó lesz?- kérdezte Harry feltartva egy pizzás dobozt.
- Te meghibbantál?!- ordítottam suttogva. Majd megsimogattam az egeret. Elindultam lefele a nappaliba. Mikor leértem akkor indultak el a fiúk fentről.
- Hát nem egy IQ fighterek.- mondtam az egérnek aki nagyban majszolt.
- Héé!- mondta Niall.
- Kibeszélsz minket egy egérrel?- kérdezte Liam.
- Miket mondtál el rólunk?- húzta össze a szemét Louis miközben rám mutatott.
- Inkább hozzátok amit mondtam.
- Már itt is van.- jött Niall.- Ugye bele kellett tenni a forgácsot?
- Még jó hogy neked volt kiskorodban hörcsögöd.- mondtam miközben beletettem a kis jószágot aki meglátva a többi magot rögtön enni kezdett. Harry hozott egy kést és egy celluxot.
- Annyi ész már nem volt, hogy hozzál ollót?- kérdeztem majd választ sem várva elharaptam a celluxot. Leragasztottam kicsit, hogy ne jöjjön ki majd lyukat szúrtam levegőnek.
- Na ez kész!- mondtam majd óvatosan letettem az asztalra.És ráírtam, hogy EGÉR. A biztonság kedvéért.
- Amúgy szia Debbie!- mondta Liam.
- Igen szia!- köszönt a maradék három fiú is.
- Na mit csináljunk?- kérdezte Niall.- Debbie?
- Rám ne nézz!- ráztam meg a fejem. A fiúk kitalálták, hogy előbb beszélgessünk. Mind leültünk a földre és kezdődött a csevej. Kérdezgettem őket én is de inkább ők kérdeztek.
- Mégis mennyi az idő?- kérdeztem riadtan.
- Háromnegyed kettő. Miért?- kérdezte Liam.
- Óóó basszus!- csaptam a fejemre és gyorsan felpattantam.
- Mi az?- kérdezte Louis.
- El kell mennem.- mondtam és már indultam az ajtó felé.
- De miért?- állított meg Niall.
- Húúú.- fújtam ki a levegőt.- Na szóval az van, hogy a húgomnak ma van az Ovi-Bulija és nekem kell érte mennem kettőre.- mondtam.
- Rendben veled megyünk.- mondta Louis és elkezdtek szedelődzködni.
- És Dorothy-t ide hozzuk vissza. A szüleid biztos nem mondanak nemet.- mondta Liam.
- Azért annyira ne legyél biztos benne.- mondta és előkaptam a telefonomat. Tárcsáztam anyut. Kicsöng, kicsöng.... leteszem. Majd rá 10 másodpercre megszólal a telefonom.
- Szia Anyu!- köszöntem neki.
- Szia Debbie!
- Anyu mi lenne ha...
- Mi lenne ha...- ismételte meg.
- Miután elhoztam Dorothyt idehoznám őket a fiúkhoz.- vetettem fel.
- Ez jó ötlet nyugodtan legalább nem lesztek egyedül.- mondta.- Na nekem most dolgoznom kell szia jó legyél!
- Szia anya!- tettem le.
- Na?- kérdezte Harry izgatottan.
- Hát......- húztam.- megengedte.
- Oké akkor irány a kocsi.- mondta Niall.
- Én még elmegyek átöltözök.- mondta Liam. Harry is ezt mondta.
- Majd akkor megvárunk a kocsiban titeket.- mondta Louis majd elindultunk. A fiúk túlságosan is mosolyogtak. Nem tetszik ez nekem! Mikor kiértünk a garázsba elindultak egy kis busz felé. Mikor közelebb értünk hozzá megértettem a vigyorgásuk okát.

Ez a Scooby Doo-ból ismert kisbusz féleség volt.
- Ezzel megyünk a húgodért.- mondta Niall. És a fiúk beszálltak a kocsiba. Louis hátra, Niall meg Zayn előre.
- Ebbe én nem szállok be.- makacsoltam meg magam.
- Dehogynem!- halottam hátulról Liam hangját majd Liam felvett és betett a kocsi hátsó részébe amíg Harry beszállt előre.
- Ez nem ér!- néztem szúrós tekintettel Liamre. Liam csak ártatlanul megvonta a vállát.
- Inkább induljunk!- mondtam.
- Kérésed számomra parancs!- indította be Niall az autót. Az utat végig hülyéskedtük hátul. Észre se vettem amikor megálltunk. 
- Rendben akkor mindjárt visszajövök!- szálltam ki a kocsiból. Aztán elindultam az óvoda felé. Az ajtóban megláttam a húgomat. Ő is meglátott és elkezdett futni felém.

Mikor odaért hozzám felkaptam és megpörgettem.
- Szia!- ölelt meg miután letettem a talajra.
- Szia! Na milyen volt?- kérdeztem meg.
- Szuper volt!- kiáltott egyet. 
- Mit bográcsoltatok?- kérdeztem.
- Galaktikus űrlevest.- mondta.
- Most komolyan.- mondtam
- Valamilyen pörköltet. De finom volt.- mondta.- És most gyalogolnunk kell?- kérdezte.
- Hát nem kocsival jöttem.- mondta.
- De nincs is jogsid.- mondta.
- Tudod most nem haza megyünk.- mondtam neki.
- Hanem?- tette csípőre az egyik kezét számon kérően.
- A fiúkhoz.- mondtam.
- Úgy érted Niallékhez?- kérdezte az izgatottságtól vékonyabb hangon. Bólintottam. Elsikította magát.
- Mi lesz ha meglátod őket?- kérdeztem.- De inkább induljunk.- nyújtottam a kezem. Dor megfogta és elindultunk. Mikor odaértünk egy még nagyobbat sikított mivel a fiúk kiszálltak a kocsiból és ott álltak és vártak. A sikítás után mindegyikőjüket megölelte.
- De rég láttalak.- mondta Niall mikor rajta volt a sor.
- Én is téged.- mondta mikor elengedte. Niall volt az utolsó. Így beszálltunk a kocsiba.
- És mit csináltatok ma Dorothy?- kérdezte Louis.
- Intergalaktikus űrlényeket hívtunk meg és együtt táncoltunk. És megtanítottak lőni a lézerpisztollyal. Ja és cserébe főztünk nekik Galaktikus űrlevest. Csak mivel fényévekre laknak tőlünk ezért hamar elmentek.- mesélte Dor. A fiúk tágult szemekkel bámultak rá. Niall nem mivel ő az utat figyelte. De Zayn és Harry hátrafordultak. Mivel Dor látta, hogy érdekli a fiúkat ezért tovább folytatta. Egyszer csak leblokkolt. Konkrétan teljesen lefagyott. Lélegezni is lassan lélegzett.
- Dor mi az?- kérdeztem meg rögtön aggódó nővérként.
- Otthagytuk Shannon és Ted-et.- kiáltotta. Niall rögtön fékezett és visszafele vette az irányt. De jóval gyorsabban mint az előbb. 2 perc és ott voltunk.
- Hol vannak?- kérdezte. Dor kiszállt és elindult. Jót röhögtem a fiúkon mert szerintem azt hitték igaz gyerekről van szó.
- Debbie kik ezek a Ted és....- kezdte Liam.
- Shannon.- fejeztem be helyette.- Ő Dornak az egyik babája és a plüss macija.- nevettem rajtuk.
- Jaaa.- mondta Louis. És a fiúk is röhögni kezdtek saját magukon. Pár perccel később Dorothy a két játékát ölelgetve rohant vissza. Mikor ez a "krízis" elhárult nyugodtan indultunk a fiúkhoz. Mikor a kiszálltunk és a ház elé értünk hirtelen befogtam Dor szemét.
- Niall emlékszel mit mondtam tegnap?- kérdeztem.
- Sok mindenről beszéltünk most így nem.- rázta meg a fejét.
- Azt mondtam, hogy a húgom 10 éves koráig nem nézhet horrort.- mondtam.
- Ja...- gondolkodott el.- HÉÉÉÉ!- csak eszébe jutott. Jót nevettem rajta majd elvettem a kezem. A délután csak úgy elrepült. Dor elmesélte a tegnapi megmentését.
- Ööö Dorothy én nem így emlékszem erre.- mondta Niall.
- Pedig így történt.- mondta a húgom. Majd folytatta a történetét. Sokat játszottunk és a fiúk is tök jól elvoltak a húgommal. Majd 19 órakor haza kellett mennünk.
- Majd én haza viszlek titeket!- mondta Liam. A fekete kocsijával mentünk haza. Mikor kiszálltunk elköszöntünk tőle.
- Köszönjük ezt a délutánt.- mondtam.
- Igen és majd még utazhatok a Scooby Doo-s buszban?- kérdezte boci szemekkel Dorothy Liam-et.
- Persze. Majd megbeszéljük mikor.- mondta és a húgom megölelte. 
- Na jó éjt!- mondtam és elindultunk Dorral a házunk felé.
- Neked is Batman!- kiáltott utánam. Megfordultam intettem neki majd bementünk. Anyunak elmeséltük a napunkat majd egy isteni vacsi után egy kakaóval a kezünkben leültünk tv-zni. Megnéztük az Oroszlánkirály 2-őt Dor kérésére majd az én kérésemre megnéztük a Feketén Fehéret. Ennek a vége felé Dor bealudt így miután vége lett felvittem a szobájába. Majd én is elmentem aludni.................