4.) Iskola

Reggel 6-kor a telefonom ébresztett. "Annyira imádom" az iskolát. Szokás szerint felkeltem beágyaztam és felöltöztem. Ez ilyen beidegződés nálam.... Amúgy ezt vettem fel:

Nagyon szeretem a Ramones-t...... Miután ez megtörtént a fekete Converse táskámat felkapva lementem a konyhába. Már anya és apa is elment otthonról. Halkan bekapcsoltam a tévét, majd felmentem a húgom szobájába. Még édesen aludt, ezért sajnáltam felébreszteni.
- Dor! Ébresztő, hasadra süt a nap!- simítottam ki egy tincset az arcából.
- Még öt percet!- fordult meg.
- Én viszlek ma oviba!- mondtam. Nagyon ritka, hogy én viszem ezért szereti ezt kihasználni.
- Tessék?- ült fel rögtön. És már nyoma sem volt a fáradtságnak.
- Igen jól hallottad...- mondtam neki. Több se kellett neki rögtön fel kelt az ágyból és kezdett volna öltözni. De előtte kiküldött. Én addig lementem és elkezdtem csinálni neki a reggelit. Aztán csináltam a saját ebédemet és reggelimet. Mikor az ebédem készítettem leért Dor is.
- Szia! Éhes vagyok.- jelentette ki.
- Tessék!- adtam neki oda a reggelijét. Ami a kedvenc gabonapelyhe volt. Miután elkészültem a saját kajámmal ránéztem a húgomra. Egy egyszerű narancssárga pulóver volt, rajta és farmer.

A reggelinkkel együtt leültünk a tévé elé és úgy néztünk különböző sorozatokat. Meg vagyunk állapodva, hogy egyszer olyat nézünk amit ő akar aztán meg olyat amit én akarok. Most rajta volt a sor. Spongyabobot néztünk. Na ez az a műsor ami teljesen leszívta az agyamat. Mikor vége lett már indulhattunk is. Szóval, gyors felvettük a cipőnket és dzsekinket és indultunk. Amíg én vacakoltam a kulccsal addig Dor nézelődött.
- Indulhatunk?- kérdezte.
- Igen.- nyújtottam a kezem. Dor megfogta a kezemet majd indultunk. Elmentünk az ovihoz. Elköszöntünk egymástól , majd indultam suliba. Az óvoda teljesen az ellenkező irányba van mint a sulim így szednem kellett a lábam, ha be akartam érni negyed nyolcra. (Fél nyolckor kezdődik a tanítás.) Szerencsére 08:20-ra be is estem a kapun. A szekrényemnél hamar letettem a felesleges cuccomat, majd indultam a terembe. A padomnál már ott várt a barátnőm Hope. Persze fülében a fülhallgatóval és olvasott.
- Szia!- húztam ki a fél fülhallgatót a füléből.
- Szia! Mizu?- kérdeztem.
- Tegnap Niall jött értem.- mondtam.
- Tényleg itthon vannak?- kérdezte. Ő az egyetlen aki mindent tud rólam Niall-en kívül. Bár igaz még soha nem találkozott velük....
- Aha, most szabadságon vannak. Mit hallgatsz?- tértem át másik témára.
- Green Day- Basket Case.- mondta majd odaadta a fél fülhallgatóját.
- Ó A Szám.- mondtam.
- Igen A Szám.- mondta. Azért mondjuk A Számnak mivel ez az a szám amit akkor hallgatunk, amikor az egyikünket valamilyen bánat éri. Már kívülről, tudjuk a dalszövegét. Hála istennek a tanár csak a dal végezte után lépett be. Kivettem Hope fülesét a fülemből, majd kezdődött az óra........
*************************
Az iskola dögunalom volt. Csak az vigasztalt, hogy Hope ott volt. Most együtt mentünk haza. Hope hazakísért aztán miután kibeszéltük magunkat a kapunk előtt hazaindult. Mikor bementem már otthon volt az egész család. Megebédeltem, majd felindultam. A szobámba nekiálltam tanulni. Miközben nagyban oldom meg az egyenleteket el kezd csörögni a telóm. Ránézek és Louis nevét mutatja a kijelző.
- Igen?- veszem fel a telefonom.
- Szia Debbie! Mi újság?- kérdezte meg.
- Semmi épp tanulok.- mondtam.
- Tényleg és mit?- kérdezte Louis.
- Matekot.- mondtam. De mivel már régebb óta ismerem őket átláttam a szitán.- Hol vagytok?
- Mi???? Itthon.- mondta.
- Értem. Pedig olyan minthogyha egy házba lennénk. Sőt mintha csak egy ajtó választana el tőletek.- mondtam. Már hallottam az ajtóm mögötti röhögést. A telefont letettem.
- NYITVA VAN HÜLYE GYEREKEK!!!!!!!!!!!!!-üvöltöttem, mire mind az öten beestek.
- Honnan jöttél rá?- kérdezte Harry. Megvontam a vállam, majd tovább oldottam az egyenleteket. Egyszer csak leült mellém Liam.
- Mit tanultok?- kérdezte belelesve a füzetembe.
- Egyenletek.- válaszoltam.
- Én azt sosem értettem.- mondta miközben fintorgott.
- Én szeretem. Ez az egyetlen matek témakör amit szeretek.- mondtam. A matek volt az utolsó amit meg kellett tanulnom. Bepakoltam a táskámba. Az ágyamra vissza ülve néztem a fiúkat ahogy (megint) körülnéznek a szobámba.
- Szép a kilátás?- kérdeztem.
- Hát.... Mi ez a kupleráj?- kérdezte Zayn.
- Most miért? Én gondolom nem lehetek rendetlen.... Amúgy ha nem tetszik ne nézd.- mondtam.- És miért jöttetek el szerény hajlékomba?
- Unatkoztunk.- mondta Liam.
- És veled viccesebb.- mondta Louis.
- Szóval ha jól értelmezem amíg ti itthon vagytok szabadságon, addig engem minden egyes nap meg fogtok látogatni?- kérdeztem.
- Hát........ ja.- mondta Niall.
- "Jaj de jó lesz nekem".- forgattam a szemem. 
- Most azt ne mond, hogy nem örülsz, hogy 5 szupersztárral lóghatsz!-szólt Harry.
- Ti azok vagytok?- kérdeztem miközben csodálkozó arcot vágtam.- Pedig azt hittem cirkuszi majmok.
- Ez fájt...- szipogott Louis.
- Hüpp-hüpp-hüpp barba trükk.- mondtam.- Mit szeretnétek csinálni?
- Beszélgetni?- kérdezett vissza Louis.
- Miért most mit csinálsz?- kérdeztem vissza.
- Jogos.- mondta. Mind leültünk az ágyamra. 
- És Debbie, hogy állsz a fiúkkal?- kérdezte Liam. A kérdéstől kicsit hátrahőköltem. De aztán visszagondoltam az eddigi összes találkozásomra velük. És rájöttem, hogy eddig mindig megkérdezte az egyikük.
- Mikor adódik olyan alkalom amikor nem fogjátok megkérdezni?- tettem fel a költői kérdést.
- Inkább válaszolj!- mondta Harry és úgy láttam, hogy az összes fiú izgatottan figyel engem.
- Mint mindig most is ugyan az a válaszom. Nem nem járok senkivel!!!!- jelentettem ki. 
- És olyan sincs aki tetszik?- folytatta a kérdezősködést Zayn.
- Nem nincs, mint mondtam az összes fiú az osztályomban egy eszement állat.- mondta ki nyersen a teljesen igaz tényt. 
- Amúgy van új az osztályban?- kérdezte Niall.
- Nem nincs senki. Nem igazán volt vérfrissítés amióta elmentél.- néztem szőke barátomra.
- Tényleg meg kéne látogatni a tanárokat.- dőlt hátra Niall. Ennek következtében lezakózott az ágyról amin elkezdtünk röhögni a többiekkel. Niall felkelt és velünk együtt röhögött. Amikor abbahagytuk újra megszólalt:
- Komolyan gondoltam.
- Még csak az kéne!- mondtam.
- Mégis miért?- kérdezte.
- Azért, mert a suliban minden lány úgy lép be az ajtón, hogy: ,,Jézusom ide járt Niall Horan!"- imitáltam. A fiúk ezen felröhögtek.
- Tényleg?- kérdezte Liam. 
- Igen. És képzeljétek el hogy Niall tablóképénél, már kész oltár van.- mondtam tovább.
- Akkor ezt muszáj holnap megnéznünk.- határozta el magát Louis. Egészen este nyolcig maradtak. Majd ugyebár haza kellett menniük.Mivel én unatkoztam ezért elkezdtem tv-zni. Nagyon hamar meguntam így felmentem a szobámba olvasni miközben meghallgattam egy Ramones albumot. Megvacsoráztam. Kábé 10-kor aludtam el. Persze előtte megfürödtem és piszibe öltöztem.